Településtörténet

 

Településtörténet az alábbi kiadvány alapján:

MILLENEUMI EMLÉKKÖNYV

Fülöpjakab

2000

Szerkesztette: Báthori Istvánné és Rigó Joakimné

 

 

Szerző: Piroska István

"Fülöpszállási Jakabszállás, Fülöpszállási- Jakabszállás puszta, Kiskunfélegyházi- Jakabszállás, Fülöp Jakabszállás, Fülöpjakab - ezek a nevek ugyanazt a 2200 hektár területet jelentik és az itt lakó embereket.

A helység a Duna-Tisza közi homokhátsághoz tartozik, földrajzi adottságai alapján. Talaja nem egységes, homokos lösz illetve homok képzi, víztározó képessége kicsi. Ez a tipusú talaj évezredek alatt alakult ki és vele összhangban a növénytakaró. Szinte elképzelhetetlen, hogy időszámításunk előtt összefüggő tölgyfaerdő, gyertyános borította a területet.

Az i.e. III. évezred fordulópontot jelent az időjárásban, a klíma lassan szárazabbá válik, az erdők megfogyatkoznak, egyre nagyobb mértékben jelenkik meg az erdősztyepp és ahomoki gyep. Ez meghatározója lesz az itt lakó népcsoportok életének. Kelták, szarmaták, roxolánok, alánok,hunok, gepidák, avarok életek hosszabb rövidebb ideig ezen a tájon. A régészeti anyag teljes hiánya arra utal, hogy honfoglaló őseink nem laktak ezen a vidéken.

1239-1279 között kunok telepedtek le ide. Nomád jellegű, állattenyésztő nép. A jól jövedelmező állattenyésztés gazdaggá tette őket, a népesség szaporodott és gyökeret vert ezen a vdéken. Az "ŐSi" Jababszállás 1342-43 körül keletkezthetett, az első írásos dokumentum 1407-ből való. 1423-ban Zsigmond király megerősíti a Kun Jakabhorhán kívánságát.

Ez a helység a török időkben pusztult el, a Tempolom-rét, a Templom-domb, a Szultán-sarok nevek őrzik a régmúlt idők emlékét. A nagy pusztítás 1626-ban kezdődött, amikor a török csapatok a mohácsi csata után visszavonultak; a XVI-XVII. századi török uraloma pusztát elvadította, elszaporodtak a vadvizek, a nádas és az ingovány. Kecskemétvárosa legelőként használja ezt a területet. A török adóösszeírásbanJakabszállás neve 1559-től szerepel.

1745-ben a redempció alakalmából a Jakabszállási pusztát Szabadszállás (1/2 részt), Fülöpszállás (1/4 részt),  és Majsa (1/4 részt), vásárolta meg.  A Fülöpszállási részből lett a mai Fülöpjakab.

1876-ban megszűnik a Jászkun kerület, Fülöpszállási Jakabszállás puszta közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozik

A redempció óta a háromba osztott Jakabszállás elnevezése sok gondott okozott6 annak ellenére, hogy megkülönböztetésül az illetző anyaközség nevének rövidítése került a Jakab szó elé. Pld Majasa Jakab, Fülöp Jakab"

Kiskunfélegyháza város képviselő testülete 1902. szeptember 14-én tartott közgyűlésén a Kiskunfélegyházi Jakabszállás név mellett döntöt, a Bizottság e néven törzskönyvezi.

A II. világháború után az Alföldön sorra alakultak, jöttek lérte az önálló tanyaközségek. A kezdeményezés Fülöpjakabon is megvolt, ezért 1948 decemberében népszavazást tartottak, melynek tárgya a Kiskunfélegyházától való elszakadás azaz önálló település alapítása volt. A résztvevők többsége nemmel szavazott, az elutasítás 40 évre megpecsételte községünk sorsát.

1952-ben adja át Félyegyháza Fülöpjakab pusztáját Kunszállásnak -lakosainak száma ekkor 2500 körül van- és hivatalosan a nevét is eltörölték a településnek. A nagyon pici belterülte villamosítására 1960-ban került sor

A 80-as évek végén a megyei párt és tanácsi vezetés a megyében 5 települést jelölt meg, talált "életképesnek" arra, hogy önálló községgé váljon. Köztük volt Fülöpjakab is. A felterjesztés elkészült és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Strauf F. Brúnó 1988 október 6-án aláírta az önálló községi státuszt jelentő alapító oklevelet."

 

A címer

Álló, félkörű (dobor) a pajzs, a kék pajzsfőben két, átlósan egymásra fektetett ezüst (fehér) bárd alatt egy ezüstkagyló lebeg. Alatta ezüstmezőben egy aranykagylóból kinövő kék ruhás, vörös kucsmás vitéz emelkedik ki, jobbján aranykardot tart, baljában arany búzakalászt emel. A címerpajzsot ötágú, ékkövekkel díszített heraldikai korona fedi.
A címerben látható bárd Szent Fülöp apostol attribútuma. Fülöp fremoi érsek keresztelte meg, Szt. Fülöp tiszteletére, a mai Fülöpszállás község kun alapítóit. A kagyló Szent Jakab apostol jelképe, akinek nevét az ősi Jakabszállás viselte. A bárdok és a kagyló Fülöp és Jakab apostolokra, így a település Fülöpjakab nevére utal. A kagylóból kiemelkedő kiskun vitéz és a korona az egykori Jászkun Kerület 1745-ös címeréből került a település címerébe. A redemptiónak (önmegváltásnak) állít emléket, és annak, hogy a kiskunok egykor katonáskodással szerezték meg szabadságukat, s ma főként mezőgazdasági munkával keresik meg kenyerüket



 

 

 

 

Kiemelt hírek