Üdvözöljük Fülöpjakab Község honlapján

Fülöpjakab a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 110 km-re délkeletre található meg, a Homokhátság legmagasabb részén, a homokháti vízválasztón helyezkedik el. A megyeszékhely Kecskemét 27 kilométerre, a kistérségi központ Kiskunfélegyháza pedig a településtől 13 kilométerre érhető el. A községen keresztül haladó 5302-es számú autóúton keresztül az M5-ös autópálya legközelebbi lehajtója 7 kilométerre érhető el. A község vasúton nem közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás 6 kilométerre található.

Földrajz, természeti adottságok, értékek

A község domborzati viszonyainak kialakításában a környékhez hasonlóan a folyóvízi feltöltő tevékenység és a szél játszotta a főszerepet. Az aljzatot az Ős-Duna pleisztocén kori hordalékkúpja képezi. A jégkorszak elejéig a Duna a mai folyásirányával szemben DK-i irányban, tehát nagyjából Szeged irányába folyt, és csak jóval később foglalta el mai helyét. A Duna a terület aljzatában közel ezer méter vastag üledéket rakott le. A folyóvízi feltöltő tevékenység megszűnte után a szél lett a fő felszínformáló tényező. Ennek a munkának az eredményeként alakultak ki a község területének több pontján megtalálható löszös jellegű talajok, amelyek a legkiválóbb termőterületei a vidéknek, bár ezek átlagos 18-22 AK-ás termőértéke nem vethető össze egyetlen feketeföldi, vagy valódi löszös vidék termőképességével sem.

A község földterületének túlnyomó része azonban – itt a Duna-Tisza közén – a homok, ami egykor mozgó buckasorokat képezett ezen a vidéken is. A futóhomokot a szél a Duna hordalékanyagából halmozta át. Az uralkodó széliránynak megfelelően, ÉNY-DK- irányba rendeződött homokbuckák mozgása napjainkra természetesen megszűnt, de e homokos területek, az alacsonyabb termésátlagok miatt kevésbé alkalmasak intenzív szántóföldi kultúrák számára, ugyanakkor rendkívül kedvező lehetőség kínálkozik az erdőtelepítésre, illetve a különféle gyümölcs illetve szőlőkultúrák kialakítására. A szántóföli növények közül csak a kevésbé kötött területeket kedvelő növényfélék termelhetők itt eredményesen.

A község természeti adottságai közül kiemelendő a napsütéses órák számának magas értéke: ez meghaladja a 2100 órát évente. A legnapfényesebb hónap a július, amikor ez az érték 300 óra felett van. A napsütéses órák magas száma rendkívüli adottság a magas napfényigényű mezőgazdasági kultúrák, így a gyümölcsök számára is. Kiskunfélegyházán mért hőmérsékleti adatok szerint a terült sokévi átlagos középhőmérséklete 10, 8ºC, a leghidegebb januárban van (középhőmérséklet –1,5ºC), a legmelegebb júniusban 22,1ºC. A csapadékot tekintve megállapítható, hogy a község és térsége Magyarország legcsapadékszegényebb területei között van, ez évi átlagban 500 mm körüli értéket, vagy annál kevesebbet jelent.

A község területének vízrajza szegényes. Nincs természetes vízfolyása. Ennek egyik magyarázata az, hogy a területet borító üledékanyagot javarészt a homok jelenti. Az 1980-as évek elejétől mind nagyobb méreteket öltő szárazodási folyamatok eredményeként fokozatosan csökkenni kezdett a talajvíz szintje, amely mára olyan méreteket öltött, hogy a község szinte minden ásott kútjából eltűnt a víz. A szárazodási folyamatok okozói között mindenképpen meg kell említeni a rétegvíz kitermelést, a csapadékhiányt, a belvízelvezető-csatornarendszer által levezetett vízveszteséget.

Okafogyottá és funkcióját vesztetté vált az a XX. század első felétől kezdve kiépített és egykor jó szolgálatot tevő belvízelvezető csatornarendszer, amely a községből a belvizet a Dong-éri főcsatornába, majd a Tiszába vezette le. A szárazodási folyamatok eredményeként kiszáradás sorsára jutottak a község területén lévő deflációs, a szél felszínformáló munkájának köszönhetően kialakult állóvizek, köztük az egykoron mintegy 50 hektár területű Herke-tó is, amelyben mára már megjelent a bokros-fás vegetáció.

A településen az 1980-as években kőolajkutatás folyt. Kőolajat ugyan nem, de három fúrásban termálvizet találtak a kutatók. Ennek a 38-40ºC-os természeti kincsnek a hasznosítására amerikai befektetők részéről korábban már voltak elképzelések, de ezek végül nem valósultak meg. A község területén lévő termálvízkincs tehát hasznosításra vár!

Fülöpjakab közigazgatási területének jelentős része érintkezik a Kiskunsági Nemzeti Park területével. Ennek megfelelően az érintett területek a KNP pufferzónáját alkotják. A községben jelenleg még nincs védelem alatt álló terület. Az eredeti, természetes növénytársulások a különböző emberi beavatkozások, a mezőgazdasági termelés, valamint a belvízmentesítés hatására sok helyen már csak foltokban, vagy leromlott állapotban vannak jelen. A község területén a telepített erdeifenyő, az akác és a részben szintén telepített nyár az erdőalkotó fafajta

Az állatvilágra a kisvadak, madarak, a hüllők és a rágcsálók egyaránt jellemzőek. A környék legnagyobb ragadozója a róka. Gyakori a mezei nyúl, a fácán, az őz, vaddisznó, a barázdabillegető, a varjak, a fürj, a fogoly és a gyíkfélék. Az egykori homokbányában sok éven át megtalálható volt egy kisebb partifecske populáció, a templom tornya pedig denevéreknek ad otthont.